A HIT

Ó hit, ó te csodás
Te fennen lobogó!

Te próbák idején
Alig pislákoló.
Ki Égbe emeled
Olykor a lelkemet,
S a bánat idején
Vigasztalsz engemet.

Te isteni szikra,
Felülről érkező.
A bánatot, könnyet,
Mindig letörlő,
Drága ajándék vagy,
Mi nékem adatott.
Ki Istenhez emelsz
S utam világítod.

Te világolj nékem
Itt a földi úton
S ha sötétség támad
Fényed világítson.
Légy te nagyon drága,
Lakozz a lelkemben,
Ki ne aludj soha!
Erősödjél bennem!

Mint kicsiny mustármag
(Bár akkora lennél)
Parányi, kis fényed
Kedves az Istennél.
Legyél énnekem is,
Éppen olyan drága,
Mint annak, ki adott
S féltőn vigyáz rája!

Hit! - Ragyogjon fényed,
Mikor csak fellobbansz!
S amikor pislákolsz,
Utolsót - ne lobbanj.
Tudom nem hamvadsz el
Itt e földi úton,
Mert őriz s nem olt el:
MEGVÁLTÓM,KRISZTUSOM!

1998 CS.B.