Egy hely van itt e Világon,
Hová én mindig mehettem.
Örömöm, bűnöm, bánatom:
Lábaidhoz letehettem.
Nem küldtél el soha engem,
Nem néztél át soha rajtam,
Mehettem én minduntalan,
Hogyha kerestelek Uram.
Magadhoz emeltél engem,
Amikor jöttem szennyesen.
Mikor nem volt menedékem,
Újra, s újra - jöttem, jöttem!
Jöttem, mert egy érthetetlen,
Nagy szeretet várt ott engem!
Várt a váltság - halál helyett
Krisztus - Ki értem szenvedett!
1997. CS. B.
AZÉRT SZÜLETTÜNK
16 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése