SZENT EMLÉKEZET

Hófehér, kedves, kis templom
Templomi csendjében
Elmereng lelkem múlt századok
Régmúlt idejében.

Ide jártak Ők is, Szüléim
E kedves hajlékba,
Ide hozta mindet öröme,
Vagy bűnbánata.

Jártak ide Ők, még - ezeren!
"Jött a népes csapat"!
Ezrek ajkán zendült még akkor
A hálaáldozat!

Ó, de hányszor csendült fel Uram
A hál
adás hangja!
Hányszor hirdettetett nékik:
"Krisztusom váltsága"!

Hány őszinte bűnbánat - könnyet
Törölt Krisztus vére?
Hány elveszett bűnösnek lett itt :
"Örök üdvössége"?

Hányszor áradt szét Szentlelkednek
Tisztító ereje!
És lettél megtévedt nyájadnak:
"Megtartó Istene"!

Hány vitetett az üdvösségre,
Kik már eltávoztak?
Akik hittek hű Krisztusuknak
S Benne megtartattak!

Sok megüresedett, kedves pad
"Sokuk kedves helye"!
Kik koptatták Házad küszöbét
Mind nálad vannak-e?
Légy áldott e Szentekért Uram!
Szálljon halleluja!
Mert, Te voltál és Te vagy örökké
Az "Életnek Ura"!

1998. CS.B.