LENT A MÉLYBEN

Mikor tornyosulnak bősz viharfellegek
S te úgy látod: - nem áll útjában semmi sem,
Nem látsz mást, mint pusztító ,szörnyű erőt
S úgy látod: - nem véd meg tőle semmi sem!

Jaj! - Ha nem hiszed, hogy fenn a vihar felett
Fénylőn tündököl egy tiszta,szép Világ:
Egyszer áttör majd tündöklő szép fénye
S elűz orkánt, vihart S a pusztító hadat

Ó segíts, mikor vihar tombol felettem,
Mely döntöget reményt, hitet, várak falát!
Te vedd Uram kezedbe kis életemet,
Szívem téged lásson csak: - viharnak Urát!

Segíts, hogy legyen enyém szent ígéreted,
Mit a te népednek ígértél jó Uram.
legyen vár, kőszikla a Te hű oltalmad,
Fogjam kezed s úgy járjam itt földi utam!

Járjak Veled, gondtalan, gyermeki hittel.
Hitem lásson Téged viharfellegen át,
Lobogjon lelkemben Lelked tiszta fénye,
Míg el nem érem Uram, a Menny Honát.

1997. CS. B.